Tisztelt Lakótársak!

Az alábbiakban szeretnénk megosztani Önökkel a Polgármesteri Hivataltól a jelenleg a Bálint György utca 6-20 épületünket érintő jogsértő klíma kondenzvíz elvezetések ügyében adott végzésükkel kapcsolatban feltett kérdésünkre kapott válaszukat.

A vezetőség nevében Matejka Györgyné által írt levél (2025.07.28):

„Tisztelt Polgármesteri Hivatal

Főépítészi és Várostervezési Iroda

Polgár János úr!

Hivatkozva  I/536-10/2025.  ügyiratszámú végzésükre,  kéréssel fordulok Önhöz, hogy segítségével alternatívát tudjunk nyújtani a lakók számára. 

Ezek a légkondicionálók hosszú évek alatt gyarapodtak meg, hiszen a lakótelepeken a beton úgy felmelegszik nyáron, hogy a helyiségekben elviselhetetlen a hőség.

Eddig tudomásom szerint nem volt rendelet a kondenzvíz elvezetésére a lakótelepeken, csak annyi, hogy járdára nem folyhat.

A mi esetünkben még az is közrejátszik, hogy a tulajdonosok, velem együtt (46 éve élek itt) úgy tudták, hogy a házak körüli előkert az a Szövetkezet tulajdona. 

Tiszteletteljes kérdésem az, hogy a kondenzvíz csővel való kivezetését milyen módszerrel lehet megoldani? Porlasztó felszerelése szabályos-e.

Köszönöm szépen válaszát!

Tisztelettel:  Matejka Györgyné”

A Polgármesteri Hivataltól Polgár János úr válasza: (2025.08.12):

„Tisztelt Matejka Györgyné!

Elektronikus úton történt megkeresésére a rendelkezésemre álló adatok alapján -az önkormányzati térinformatikai rendszer és a nem hiteles térkép- alapján a Budapest III. kerület, Bálint György utcai lakások közterület felöli homlokzatára történő klímaberendezés kültéri egység kihelyezésével kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást tudom adni:

Tájékoztatásom csak településképi szempontokra vonatkozik, az nem mentesít semmilyen más jogszabálynak, előírásnak, építési követelménynek való megfelelés alól, vagy más hatósági engedély megkérése alól.

Az Önök szövetkezeti tulajdonú többlakásos épülete valóban egy úszótelken áll, amelyet a az önkormányzati tulajdonú (65552/68) hrsz-ú közterület vesz körül. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27.§ a) pontja szerint: „a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat”. Az előzőek értelmében arra a területre is közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely terület az épületüket körülölelő úszótelkük azon területe amelyet nem fed le a lakóépület. (a házfaltól a szomszédos (65552/68) hrsz-ig terjedő terület).

Röviden a válaszom a keletkezett kondenzvíz elporlasztásával kapcsolatos kérdésére az, hogy amennyiben a porlasztást szakszerűen kiépítik, akkor az egyik jó megoldás lehet, azoknál a klímáknál amiket nem a fagyos téli időszakokban is használnak. Mindenképp szakemberrel kell bármelyik műszaki megoldást egyeztetni –úgy ezt a porlasztást is- és természetesen a beszerelést is elvégeztetni. Az önkormányzati hatóságnak nincs hatásköre ezekre a műszaki megoldásokhoz javaslatot, vagy tanácsot adni.

Teljesség igénye nélkül felhívom figyelmét, hogy a Budapest III. kerület egész területén minden klímaberendezés elhelyezése és üzemeltetése esetében többek közt szükséges az alábbi előírások betartása:

 A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2004.(IX.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: TÉKA) ide vonatkozó legfontosabb joghelyei:

 § A homlokzaton mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan vagy építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha az a működés során

105. a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,
106. b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó érdeket nem sért, valamint
107. c) a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetésszerű használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást, átázást nem okoz.
108. § A hőellátó rendszert és az annak részét képező tüzelő-, hőátadó, hőszállító és melegvíztermelő berendezést úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy biztosítsa az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges teljesítményt, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet, az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet és szabványok előírásainak megfelelően.
109. § (1) A gépészeti berendezés kültéri egységét úgy kell elhelyezni, hogy környezetének – különösen a szomszédos ingatlanoknak – a rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne korlátozza, ne zavarja.

(2) A kültéri gépészeti berendezés maximális teljesítményű működési zajkibocsátása nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékeket.

(3) A kültéri gépészeti berendezés zajszintjének csökkentésére műszaki megoldás alkalmazható.

(4) A gépészeti berendezés vízelvezetése közterületre nem történhet, azt csatornahálózatba kell bekötni, vagy saját telken kell elszikkasztani. Elszikkasztás esetén a vízelvezetést úgy kell megoldani, hogy az a más tulajdonában vagy használatában lévő építményt, építményrészt ne károsítsa, annak használatát ne zavarja.

 Az Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló, Budapest Főváros III. kerület Önkormányzat Óbuda-Békásmegyer Képviselőtestületének 36/2017. (IX.29.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: TKR. rend.) 28. § (6) bekezdésében foglaltak:

 Klímaberendezés elhelyezésének szabályai a közterület felé néző homlokzat esetében:

1. a) meglévő épületen ablakklíma berendezés és klíma-berendezés kültéri egysége
   aa) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon,
   ab) az épület megjelenéséhez illeszkedve
   helyezhető el,
   b) a Duna felé, valamint a főutak felé néző épülethomlokzaton meglévő épület
   esetében – a panelépület kivételével – kültéri klímaegység nem helyezhető el, azt csak a
   közterület felől nem látható módon szabad felszerelni,
   c) jelen rendelet hatálybalépése után létesülő új épületen
   ca) a klímaberendezés kültéri egysége nem rejtett módon nem helyezhető el a
   közterületi homlokzaton, erkélyen, loggián vagy teraszon,
   cb) kültéri egységet utólagosan az épület eredeti homlokzatterveiben e célból
   meghatározott rejtett vagy takart módon szabad elhelyezni,
   d) kültéri klímaberendezés kifolyója az közterületre vagy szomszéd telekre nem
   bocsáthat ki kondenzvizet,
   e) 43 védett érték közterülettel határos homlokzatán, kültéri egységgel rendelkező
   klímaberendezés csak takartan helyezhető el,
   f) 44 új típusú lakóegyüttesek területén, az épület felújítása, hőszigetelése és
   színezésének megváltoztatása esetén, a kültéri klímaberendezés csak az épület
   homlokzatának egészére vonatkozó színezési tervvel összhangban elkészített, elhelyezési
   terv alapján helyezhető el.

Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

Polgár János

városképvédelmi ügyintéző”